Read bbel by Laura Leiner Online

bbel

Bábel. A legnagyobb nyári zenei fesztivál, valahol Pápa mellett. Mi lehet jobb annál, mint tizenhét évesen, életedben először, egy hetet eltölteni itt a barátaiddal? A zárónapi koncert a Red Hot Chili Peppersé, és Zsófi többek között azért érkezik, hogy találkozhasson Anthony Kiedisszel. Na de addig még sok minden történik vele, Napsival, Abdullal, Hipóval és Szaszával azBábel. A legnagyobb nyári zenei fesztivál, valahol Pápa mellett. Mi lehet jobb annál, mint tizenhét évesen, életedben először, egy hetet eltölteni itt a barátaiddal? A zárónapi koncert a Red Hot Chili Peppersé, és Zsófi többek között azért érkezik, hogy találkozhasson Anthony Kiedisszel. Na de addig még sok minden történik vele, Napsival, Abdullal, Hipóval és Szaszával az Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália színpad körül… Bábel. Ha voltál már fesztiválon, azért fogod szeretni, ha még nem voltál, azért.„Nagyon örülök, hogy Laurának sikerült megjeleníteni és tökéletesen visszaadni a fesztiválok hangulatát, és kifejezetten tetszik a humora. Gratulálok!” Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója...

Title : bbel
Author :
Rating :
ISBN : 18221062
Format Type : Paperback
Number of Pages : 299 Pages
Status : Available For Download
Last checked : 21 Minutes ago!

bbel Reviews

  • Zephyrine
    2018-10-23 20:44

    Az első dolog, amit meg kell említenem ezzel a regénnyel kapcsolatban az, ami szerintem a legtöbb Leiner Laura rajongó fejében megfordult: Mi van, ha ez a könyv meg sem közelíti a Szent Johanna Gimit? Hát, azt kell mondanom, olvasás közben eszembe sem jutott, hogy Laurának vannak más regényei is. Teljesen beszippantott a fesztiváli hangulat, és amikor ki kellett mennem az udvarra, hogy beengedjek valakit a házba, akkor csodálkoztam, hogy esik az eső, mert hé!!! épp azt olvastam, hogy meg lehet dögleni a melegtől :DDD A poénok most is fergetegesek voltak, már fájt a hasam a röhögéstől, ráadásul többször is azon kaptam magam, hogy nem haladok az olvasással, mert néhány jelenetet csak újra meg újra, és újra elolvastam, mert annyira tetszett, hogy egyszerűen nem tudtam továbblépni onnan. Abszolút kedvenc az egész regényben az Esküvős jelenet, az valami fenomenálisan jó lett!!! :DDDDDAkkor nézzünk pár szót a szereplőkről:Zsófi: hát, kétségtelen, hogy nekem szimpatikusabb volt, mint Reni. Bírtam a humorát, a szerencsétlenkedését, az állandó beégéseit, és, hogy milyen kis különleges kapcsolatot alakított ki a szekuritisekkel. Az Anthony Kiedisszel kapcsolatos rögeszméje meg tök normális egy ilyen korú fiatalnál (na, ezt most úgy írtam, mintha én valami matuzsálem lennék, pedig nem vagyok :D) A részeg sms-ei, e-mailjei meg… :DDDDDDDDDDDDDDSzasza: nálam azért még mindig Cortez a nyerő, de tény, hogy Szasza romantikusabb, és közvetlenebb is nála, amiért sok-sok pluszpont neki. Eszméletlenül jól lett megformázva a karaktere, és szerintem nincs annyira idealizálva, mint annak idején Cortez volt. Tetszett, hogy már az elejétől érezni lehetett, többet érez Zsófi iránt, mint barátság (legalábbis a gyengéd és figyelmes, meg a féltékeny pillanatai miatt nekem egyértelmű volt :)) Szóval abszolút álompasi :DKolos: na, vele úgy voltam, mint Zsófi. Hol utáltam, hol szerettem, hol meg egyszerűen felrúgtam volna. Mindenesetre a végére megbarátkoztam vele, és az egyik kedvenc szereplőm lett :DNapsi: nem tudom, nekem vannak fenntartásaim vele kapcsolatban. Lehet, hogy neki nem tűnik fel, de néha tényleg baromi önző. Kezdve azzal, hogy meg sem kérdezi Zsófit, ő hol fog aludni, mikor összedől a sátruk, hogy folyton egyedül hagyja, és fel sem tűnik neki, hogy a legjobb barátnője magányos, meg az indokolatlan kiakadásai, és besértődései… De az tetszett, amikor Zsófi végre kiállt magáért, és beszólt neki… ugyanakkor Napsinak vannak nagyon jó pillanatai is, szóval nem tudom, hová tegyem őt.Abdul: én bírtam a nárcisztikus kis pofáját. Szerintem fergetegesen jó karakter, és sokat hozzáadott a könyv élvezeti értékéhez az ő szereplése. Főleg a végén, amikor közli, ő már tudta a Zsófi-Szasza kapcsolatot jóval azelőtt, hogy ők maguk észrevették volna :D Az biztos, hogy remek szereplő volt :)Hipó: Hát, olvasva nekem szimpatikus volt az állandó aggodalmaskodása. Valahogy kellett a regénybe egy hisztérika, és ő teljesen megfelelt ennek a képnek. És a végére még fejlődött is valamennyire a karaktere :DDDBoldi: ő a legnagyobb állat az egész könyvben :DA punk és Atesz: na rájuk csak annyit mondok: NO COMMENT :DDDAmi nagyon jó volt még, az a könyv szerkezete. Laura nagyon jól behozta a mostanában elterjedt blogos világot, és tetszettek az sms-ek is :D És ami a legfontosabb, hogy a regényeiben mindig vannak elrejtve olyan értékek, amiket szerintem minden kamasznak követnie kellene. Laura tudja, hogy hatással van az olvasóira, és előnyére fordítva ezt a tudást, megpróbálja őket tanítani. És ez a tanítás azért lehet sikeres, mert nem álomvilágot épít, (igenis van a regényeiben alkoholizálás, mert hé!, ha nem lenne, akkor a története hiteles sem lenne), hanem a valóságról ír. Nem tilt, nem szajkóz régen elfeledett erkölcsi értékeket, hanem a kamaszok nyelvén szól a kamaszokhoz, és inkább a mértéktartást hirdeti, és bemutatja, hogy a túlzott mértékű dőzsölés igenis ciki. Az élvezetes stílusa, és a humor pedig eléri, hogy az olvasók szeressék, amit ír :)Egy szó, mint száz, Laura most is fergeteges regényt alkotott, most is tanított valamit az olvasóinak, házhoz hozta nekünk a fesztivált, közvetlen stílusa pedig elérte, hogy az olvasói újra beleszeressenek az általa alkotott világba :D

  • rhysciar
    2018-10-18 22:33

    soha többet

  • Sky's Readings
    2018-11-10 21:26

    Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.Laura megint nagyot alkotott. Azért nem kapja meg az 5 csillagot mert nem lett kedvencem,de ez semmit nem jelent,ugyanis nem nagyon adom meg az 5 csillagot egy könyvre.Ami nálam 4 az másnál kb 5 csillag. Kicsit kételkedve vettem kezembe,mert ugyebár nehéz elvonatkoztatni a SzJG-töl. Sőt én mindenkinek azt ajánlanám,aki nem olvasta még a SzJG,hogy előbb a Bábelt olvassa el.Akkor nem lesznek akkora elvárások,és legyünk őszinték,nagy elvárásaink voltak Laurától,megkockáztatnám,sokan kárörvendve várták a Bábel utóhatást. Nem az lett amire számítottak. A Bábel,nem SzJG!!!!!!!! Semmi,de abszolút semmi közük egymáshoz. A stílus igen.Az eleje nekem is olyan volt egy kicsit mikor Zsófi bemutatkozik,és bemutatja a barátokat.De itt véget is ért a szjg feeling.A szereplöket nem hasonlítottam egyik szjgshez sem. Mert nem hasonlítottak. Mindegyik külön személyiség,külön,eredeti egyéniség. Zsófi. Első perctől kezdve szerettem. Kicsit gúnyos,kicsit ironikus, vicces kedves lány. Nincs elszállva magától,nem beképzelt,nem hisztis és nem buta liba. Az egyetlen dolog ami zavart benne az az Anthony rajongása volt. Sokszor lehetetlen helyzetbe hozza saját magát,és nevetségessé válik,de pont ez a jó benne. Napsi Hát ő színes egyéniség. Sok helyen olvastam hogy elítélik,mert hogy nem jó barátnője Zsófinak,sokszor egyedül hagyta meg ilyenek. Én semmi kivetnivalót nem találtam a viselkedésében. Még ha BFF is,nem azt jelenti,hogy csakis egymás társaságában létezhetnek. És mikor szükség volt rá,mindig ott volt. Abdul Rám nem tett akkora benyomást,szinte teljesen idegen maradt a könyv végén is. Volt egy két vicces be szollása,de semmi olyasmi amitől ájuldoznék. Hipó Na őt kifejezetten kedveltem. A mániáji igazán megadták a vicces hangulatot,és annak ellenére hogy a valóságban nehéz lehetne egy ilyennel együtt élni,nekem egyik kedvenc karakterem lett. Szasza Na most itt bajban vagyok. Komolyan nem tudom hogy mit írjak róla. Nem mondom h nem szerettem vagy nem volt aranyos. De messze messze messze áll az álompasitól. ( és annak ellenére hogy azt mondtam nem hasonlítóm a 2 könyvet egymáshoz meg kell mondanom,Cortez mellet labdába sem rúghatna) Semmi olyat nem tett,mondott amivel megszeretette volna magát velem. Sőt ha nem tudtam volna előre,biztos nem rá fogadtam volna mint a nagy Ő.Egyáltalán nem éreztem a szerelmet,semmiféle utalást nem találtam rá,hogy szerelmes lenne Zsófiba (persze mikor együtt aludtak első éjjel ,egymással szembe fordulva és beszélgettek már tudtam,de ezt leszámítva…..)Java részt jelen sem volt a könyvben,én legalábbis úgy éreztem. Kolos Na ő az abszolút kedvencem. Nélküle azt hiszem nem is szerettem volna a könyvet.Ő tényleg álompasi. Arrogáns,néha seggfej,gúnyos ,ironikus. Tökéletes párja lett volna Zsófinak. A vitáikat élveztem a legjobban. Ez az első olyan könyv,ahol a csaj nem azzal jött össze akit tényleg szerettem volna.Összességében,nagyon jó könyv volt. Laura bebizonyította,hogy van még egy két dolog a tarsolyába.

  • Elsia
    2018-11-11 23:29

    Eleve nem bíztam ebben a könyvben és lám nekem lett igazam...Üres, sablonos, kamasznevelő, önmagának ellentmondó.

  • Zsofika
    2018-11-14 19:44

    Maga az alapötlet nagyon jó, de a karakterek borzalmasak. Mindenkinek van egyetlen egy tulajdonsága, és abból áll az ember. ezt hangoztatják egész végig, hogy ő olyan. Ráadásul Szasza és Zsófi nagyon hirtelen, és indokolatlanul jönnek össze.

  • Dóri
    2018-10-16 19:41

    2,5*

  • Dorottya
    2018-10-26 17:26

    2.5Kicsit ambivalens érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Ami nagyon pozitív, az az, hogy tagadhatatlanul 100%-osan hozza a fesztivál-életérzést (voltam már fesztiválon, tudom, milyen - vagyis láttam, hogy milyen lehet egy lazulós fiatal társaság számára, mert nem vagyok az a tipikus fesztiválozós... és az is nagyon jól le van benne írva, hogy milyen az, amikor elvileg társasággal megy az ember, aztán tojnak a fejébe), és hogy hogy nagyon olvasmányos, izgalmas és pörgős. Nem volt rossz az sem, hogy nem volt teljesen kiszámítható a sztori (de egyes elemei igen, pl. az Atesz-szál elég durván egyértelmű az elejétől fogva, mert ez tipikus humorpanel, illetve a vége sztem nagyon össze lett csapva).Sajnos a kivitelezés nekem nem jött be. Kezdjük azzal, ami számomra a legidegesítőbb volt: ha külön-külön vesszük Zsófi kis idegesítő dolgait, akkor talán rá lehetne fogni a többségre, hogy oké, egy éretlen 17 éves csaj. De így együtt szerintem nem hiteles 17 évesként. Főleg a "szerelmes vagyok Anthony Kiedisbe, és HISZEM, hogy össze fogunk házasodni" c. rész... az én életemben is voltak ilyen érzések hírességek iránt, de 12-13 éves koromban, nem 17 évesként. És akkor mellé rárakódik az, hogy minden hülyeségen megsértődik, flegmázik, beszólogat, piszlicsáré dolgokon nyafog, irreálisan cselekszik egy-egy felszínes dolog miatt, naponta másba "szerelmes", az első probléma után rohan anyuci-apucihoz (és nem is akármilyen módon, de ezt nem lövöm le)... lehet, én voltam érettebb a koromnál ennyi idősen, de nekem ez nem egy 17 éves, majdnem felnőtt lány viselkedése.Az sem tetszett, hogy a karakterek többsége nagyon lapos volt. Nekem, ha nem szatirikus műről beszélünk, fontos, hogy realisztikus személyiségek legyenek. Erre ugye azt kapjuk, hogy Abdul egy piperkőc donjuan, Napsinak az a két fő tulajdonsága, hogy szép és dilis, Boldinak meg abból áll a személyisége, hogy konstans részeg, és ebből kifolyólag "nagyon állat"... Hipó meg hipochonder... ezekből sokkal többet ki lehetett volna hozni. Főleg, ha az ember a barátairól ír, akiket elvileg ismernie kéne.Illetve nekem ez a blogos dolog sem teljesen kerek. Megmondom, hogy mi volt vele a fő bajom. Ugye az elején totál hihető a körítés meg a blogos keret. De aztán egyre furább volt nekem... ha úgy nézzük, hogy a könyv teljes egésze az, ami a blogba fel lett töltve, aminek az ellenkezőjére nincs utalás a könyvben, akkor Zsófi vagy még éretlenebb, mint gondoltam, vagy írói szemszögből nincs teljesen átgondolva a dolog. Mert olyat kb. a butább 12-13 évesek tesznek meg, hogy alapvetően nem is személyes, hanem zenekari rajongói blogra komplett SMS-folyamokat és twitter-folyamokat írnak ki, plusz egyáltalán olyan sztorikat fotókkal, amik nagyon durván személyiségijog-sértő tartalmak. Hogy ki mikor mennyire részeg, kinek a kije csalt vagy nem csalt kit és mikor, hogy neki konkrétan milyen SMS-t küldtek...És egy apró megjegyzés: az nekem visszatetsző, hogy egy olyan férfi szereplő, aki a leírás szerint is nem keveset iszik egy fesztiválon, és valószínűleg volt már részeg is, undorítónak tartja, amikor egy nő ugyanezt teszi. Absztinenstől még megérteném... de hogy egy piás mondja... áááá... nem feltétlenül kellene ezt a gondolkodásmódot hangoztatni, támogatni, igazolni (mert ugye itt arról volt szó, hogy a csaj erre nagyon magába nézett, roskadt, semmi olyan nem volt, hogy aki vedel, az rám nemtől függetlenül ne mondjon ilyet, vagy bármi).

  • Andie
    2018-11-09 20:26

    Nem állítanám, hogy az SzJG után nem voltak elvárásaim Laura további könyveit illetően, de próbáltam elvonatkoztatni olvasás közben. Tetszett a Bábel, jókat röhögtem, de mégsem volt az igazi a könyv, nem rántott be annyira, nincs késztetésem újraolvasni, majd talán pár hónap múlva. Kedvencem Hipó volt, irritábilis bélszindróma meg a lumbágó és agórafóbia :D Kolos nálam simán verte Szaszát, aki egy kicsit színtelen és semmilyen volt, aranyos meg minden, de csak úgy ott volt, nem elég erős karakter nekem. Így voltam ezzel Abdulnál is, azon kívül, hogy horkolt meg hívogatta Ateszt és csajozott, nem hagyott mély nyomot bennem ő sem. Napsiról azt hittem, jobban fog idegesíteni és ostobább lesz, szerencsére nem akart belőle Laura egy Virág 2. csinálni. Az nem zavart, hogy élte a saját életét a fesztiválon, bár voltak önző dolgai, amikor kellett, akkor ott volt Zsófinak. Kolos a Hipó utáni kedvenc karakterem, bírtam a beszólásait, humorát, Zsófi idegesítő volt néha és tetszett, hogy valaki helyreteszi. Bár nekem köztudottan bejönnek a keményebb bunkó vagy csak annak kikiáltott fiú karakterek, úgyhogy itt lehet, hogy nem vagyok teljesen objektív. Meg voltam győződve róla, hogy ők összejönnek, egészen az esküvős Szasza csókig, ott esett le először, hogy na itt lesz valami, addig azt hittem, csak barátok. Nagyon fura volt nekem, hogy Zsófi egyik nap még 60%-ig (!) bele van esve Kolosba, aztán másnap eszébe jut, hogy jé, ő Szaszába szerelmes, és még a nagy koncertet is kihagyja miatta, ezt én annyira nem tudtam hova tenni. Mikor össze is jöttek, nem tudtam úgy átérezni, úgy vigyorogni rajta, mint ahogy az aranyos, összeillő párokon szoktam a könyvekben. Nem tudom, miért maradt hiányérzetem, bár érthető, hogy nem a szerelmi szálra koncentrált a könyv, valahogy mégis kevés volt ez nekem. Boldi, hát ő egy állat tényleg, nagyon bírtam :D meg a nagypapa volt még jó arc. Kedvenc jelenetek az esküvő, meg az előtte levő fb beszélgetés, és a kollektív pocsolyában bakancskeresés lett, és mikor Szasza belenyávog a telefonba a papának, na meg a securitys csörték :) Nem akarom Zsófit Renihez hasonlítani, meg egyáltalán a Bábelt sem az SzJG-hez, de néha nekem ő nagyon Renit hozta, mikor besértődött és egyedül kóborolt, ahelyett, hogy átgondolta volna, mennyire hülyén viselkedett. Az RHCP mánia eléggé hidegen hagyott Antony Kiedis-el együtt, két három számukat ismerem csak, abból is az éééééééóóóóóó Snow-tól a falat kaparom. Szóval jó volt, de nem az igazi nekem a Bábel, 4 csillag, és ha újra is olvasom, szerintem ez nem fog már feljebb menni.

  • Orsolya Palya
    2018-10-15 19:40

    Egy éjszaka. Míg mindenki vígan húzta a lóbőrt, én Bábelt olvastam. 6 óra körül reggel a férjem csak ennyit mondott: "nem vagy normális". Kicsit off: az SzJG-ben az volt a jó, hogy bárki magáénak érezhette. Nem mondom, hogy a Bábel hozza az SzJG-s szintet. Egyszerűen csak nem azért kell leülni és elolvasni, mert ugyanazt akarjuk kapni. Hanem azért mert szórakozni akarunk. Kikapcsolódni. Mikor éjjel kettőkor az ember sírva röhög az ágyban és fél, hogy mindenkit felébreszt... Megéri belevágni. Csak olvasni, hagyni, hogy sodorjon. Ma napközben újrapörgettem az oldalakat. A karakterek szinte azonosak. Vannak bizonyos alapvető jellemvonások, amelyekkel Laura ezek szerint szívesen használ fel a karakterek megalkotásakor; előkerül a "nem olyan szép, de okos lány", a "butácska lány", a kissé sekélyes fiú, a szépfiú, az idióta srác, ezek mind előkerülnek. És alapvetően még ezzel sem lenne baj.Azért jó volt. Lehet lehúzni, de a stílus élvezetes, a poénok is egészen jók. A bakancskeresős jelenettől is sokáig fulladoztam a röhögéstől. :D Amit viszont szeretnék végre leírni: engem már az SzJG-nél is zavart, hogy néhol egyszerűen demagóg. Rá akar erőltetni bizonyos dolgokat a szereplőkre, a tinikre. Imádom a kólát, de Cortez kólafüggősége néhol már egyszerűen idegesítő volt. Vagy a márkák megjelenítése a könyvekben. Doc Martens helyett lehetett volna egy egyszerű acélbetétesről szó. A zenék. Laurával egyidős vagyok. Azokat a zenéket hallgattam, amiket ő, tizenévesen. De lássuk be, egy Cortez és a Green Day, vagy Reni és a Oasis, illetve Zsófi és az RHCP? Nekem erőltetett. Mi egy másik generáció vagyunk, persze szerettük, de már más idők járnak. Nekem anakronisztikus volt sokszor. Aztán a nem iszunk alkoholt az SzJG-ben. A Bábelben meg igen. A fiatalok nem egy könyv miatt kezdenek el majd inni, vagy cigizni. Az SzJG-nél ez az oktató jelleg is idegesítő volt, hogy próbálunk elevickélni azon a határon, hogy senkinek az érdekeit ne sértse. Mindegy. Elolvastam. Nem bántam meg. Nekem 5/5.

  • Tirza Szabo
    2018-10-16 21:31

    Ez az a könyv,amit rengetegszer olvastam,és egyszerűen nem tudom megúnni!! Poénos, a karakterek szerethetőek; úgy ahogy van tökèletes. Imádtam!!!

  • Viki
    2018-11-12 16:29

    Hogy őszinte legyek, eleinte nekem idő (=saccra 120 oldal) kellett ahhoz, hogy hozzászokjak Leiner Laurához, mikor még a Szent Johanna első kötetével ismerkedtem, (akkor még meglehetősen ódzkodva a magyar ifjúsági irodalomtól, my bad) ám ez egy percig sem volt így a Bábellel. Első oldalától a legeslegutolsóig olvastatta magát, már-már túlcsordulva a humortól és egy eszményi fesztivál hangulatától, minek hála most már baseball-ütővel egyengetném magam előtt a jegypénztár előtti sort, ha a Bábel valós lenne. GIMME DAT!Mindig is úgy tartottam, hogy Laura legnagyobb erőssége a szereplők karakterizálása. Annyira fergetegesen egyediek és viccesek, miközben -és itt jön a pláne- valóságosak is! Igen, az ismerőseim között körülnézve, még Hipót sem tartottam egy enyhén elővigyázatos hímnemű karikatúrájának, lazán rá tudom vágni, hogy létező figura. Na de elég az ajnározásból és térjünk a tényekre: Utálom ezt a könyvet. Majdnem annyira, mint a Szent Johannát. Hiszen szokás szerint villámsebességgel indítja el bennünk (vagy bennem, legalábbis) a vágyakozást. Jelen esetben egy olyan kifogástalanul operáló baráti közösség után, mint Zsófié és Egy Punk-é. :) Ui: Pirospont jár az írőnőnek, amiért végre engedett a prűdségéből és mert egy fokkal "mai"-bb tinédzserekről írni. Gondolok itt elsősorban az alkoholfogyasztásra.

  • Blanka
    2018-10-18 15:31

    Én az a rettenetesen béna lány/nő vagyok, aki soha életében nem volt egy darab fesztiválon sem, mégis pont ilyennek képzeltem el mindig is. :)Talán nem összehasonlítható a dolog, de míg nem „öregedtem” meg, három napos volt minden évben a szülinapi bulim. Kicsit zsúfoltabban, és töményebben, de nagyjából a Bábelhez hasonlítható módon zajlott. :) Nem fogható semmihez, amikor megszűnik a világ, és csak a barátaid és te vagy akkor és ott. Amikor olyan élményeket éltek át együtt, amit minden alkalommal újra elmeséltek egymásnak. Ahogyan Zsófiék is megtennék, ha élő személyek lennének. Ahogyan megteszem én, amikor találkozom a számomra mai napig legfontosabb emberekkel. Átéltünk sok mindent, és nem is egy fesztivál adja meg a keretét annak, hogy ennyire „együtt” legyünk, a körítés mindegy is, csak az élmények számítanak.Igen, vannak apróbb hibák a könyvben (én is folyton röhögtem Laura :D, és igen, nagyon meleg/hideg volt) de ez számomra nem von le semmit az értékéből. Mégpedig abból, hogy bármelyik Leiner Laura könyvet olvasom, megelevenedik a múlt, és újra átélem/átérzem amiket anno.Jó, ez nem volt azért olyan régen…;)

  • Anita
    2018-11-07 16:55

    Csak azt állapíthatom meg, amit előttem már rengetegen: ez egy nagyon, nagyon, nagyon jól sikerült történet! Abszolút kikapcsol, élvezetes és izgalmas! A Szent Johanna Gimi rajongóknak minden bizonnyal ismerősek lesznek az egyes karakterek jellemvonásai vagy a viselkedésük, de engemet nem zavart a hasonlóság. Végülis nincs új a nap alatt, nemdebár?Igazából még a legelsikkadóbb karakteren is elröhögcséltem és a legidiótábbakon is jól szórakoztam. Mindegyik jól kidolgozott és egyedi, megkedveltem ezt a társaságot. Egyébként sosem voltam ott alvósan fesztiválozni és nem is tervezek menni (igazi konformista lévén nem vágyom sátorba), de nagyszerűen ábrázolja azt az életet, amit a fesztiválpatkány barátaim többször is lefestettek. (Ki tudja? Rosszul hangzik, de élvezetesnek tűnik.) Szerettem ezt a könyvet, most kellett a humora.Futó gondolat: Jó lenne egy Bábel spin-off Szasza szemszögébőlKedvenc: 1) FB csevegés az esküvős poszt alatt, 2) Kolos és Zsófi közös jelenetei, 3) horkolásos részek, 4) Egyél sünt!Bővebb – http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2...

  • Laura Lesko
    2018-10-16 22:38

    Nem hasonlítanám az SzJG-hez mert nem lehet. Nem az a könyv. Tudtam hogy Laura (nem én:D) megint nagyot fog alkotni. Így is lett. Tetszett a stílusa, a mondanivalója, meg úgy az egész könyv. Kétszer olvastam el. Az első alkalommal nem nőtt annyira a szívemhez mint a Szent Johanna gimi. (nem akarom hozzá hasonlítani, de ezt meg kellett említenem) Nem tudtam volna megmondani mi hiányzott belőle, de valami hiányzott. Talán a fergeteges poénok. Itt is voltak, de az SzJG-s poénok szinte szállóigévé váltak. Amikor másodszorra olvastam végem volt. Az volt az a pont ahol azt mondtam: Kedvenc könyvem, soha nem fogom letenni! Ezt gondolom még mindig. Ugyanolyan jó, mint az SzJG, de teljesen más. Szerintem azért nem ragadta meg annyira az olvasókat mint az SzJG, mert az nyolc részes volt, ez meg egy. Jó ez furán hangozhat, pedig szerintem ez is benne van. A Szent Johannát nyolc részen keresztül élvezhettük, felnőttünk a karakterekkel, és még le is érettségiztünk :D. Itt viszont csak egy hét állt a rendelkezésünkre. És meg kell mondjam hogy ha az SzJG-ből is csak az egy lett volna akkor nem lesz a favoritom.. Ez a véleményem. Bábel: 5 csillag!

  • Doruss
    2018-11-05 17:46

    Bár azt is olvastam, nekem eszembe sem jutott a Szent Johanna Gimi mércéjével mérni ezt a könyvet. Ez egyszerűen egy másik könyv, nem lehet ugyanolyan szemmel nézni rá, hisz egész más közegben játszódik.Őszintén megvallva, először szenvedtem a könyvvel rendesen. Nem tetszett az írónő stílusa benne (bizonyos dolgokat iszonyatosan túl tud magyarázni), és sablonosnak, triviálisnak tűnt, bár a karakterek megjelenítése elég jó volt.Úgyhogy tartottam egy jókora szünetet az olvasásában, aztán mégis visszatértem, mert kíváncsi voltam, mit hoz ki belőle az írónő. És azt kell, hogy mondjam, végül beszippantott. A könyv második felében kellőképpen beindultak az események, remek történet bontakozott ki és mégis életszerűnek találtam. Talán csak azért, mert a főszereplőben - főleg botlásai kapcsán - végül eléggé magamra ismertem. Ekkor már nagyon sok mindenen hangosan felnevettem olvasás közben.Összességében a stílusa továbbra sem fogott meg, igaz, ez az én egyéni problémám vele, de egyébként élvezhető olvasmány volt.

  • Nóri Somogyi
    2018-10-15 22:51

    Nagy elvárásokkal kezdtem neki a könyvnek, és mit ne mondjak egy ici-picit, de csalódott vagyok. A történet nagyon tetszett, rengeteget nevettem a könyvön sőt a szereplőket is imádtam…de néha tényleg olyan érzésem volt, mintha az Szjg-sek mentek volna el kiruccanni egyet… :/ Zsófi ugyanolyan szerencsétlenés vak volt,mint Reni. Napsi néha olyan sötét,mint Virág. Hipó olyan idegesítő,mint néha Dave. Abdul és Szasza meg néha tök Zsolti… Sajnos nem tudom úgy értékelni,hogy ne hasonlítsam össze. Függetlenül ezektől, tetszett, és imádtam Kolost, Szaszát és Boldit. Meg Abdult is, jókat röhögtem rajta :D Ismét bebizonyosodott, hogy a fiú-lány barátság nem igazán működő dolog :D De Zsófinak és Szaszánal legalább összejött. :) Kedven részek: természetesen,a RHCP koncert,pont azért amiért :D meg az esküvő :'D Csak három kérdésem lenne. 1. Napsi végül megtalálta azt a Luca-t? 2. Mi a punk igazi neve? :D 3. És most akkor mi van Atesszel?http://www.youtube.com/watch?v=Du_YSb... <3

  • Henrietta HG
    2018-11-01 20:51

    Egy jó barátnőm noszogatására kezdtem el olvasni a könyvet. Más volt, de az első pillanattól kezdve megragadta a figyelmemet. A fesztivál hangulata annyira élethű, hogy a könyv végére érve úgy éreztem, hogy én is búcsúzkodom a Bábelfeszttől. Pörgős, fiatalos, rohadtul vicces, romantikus, tele cinizmussal. Csak ajánlani lehet! :)

  • Hikari
    2018-10-30 22:30

    Senkit ne ijesszen el a regény vastagsága. Ha egyszer elkezded, nem nagyon fogod tudni letenni. Tipikus kézbenragadós LL. Igazán megadta a nyári szüneten alaphangulatát. RHCP album és cola tökéletes az olvasashoz. Egyszer most már jó lenne elmenni egy fesztivàlra. Ha nincs Bábel, beérem a Szigettel.

  • Shin
    2018-10-19 21:40

    Eme fantasztikus könyvet tegnap este raktam le a kezemből.Sajnos valamire rá kellett jönnöm: Leiner Laura számomra az, aki annyira meg tudja ragadni a figyelmemet, a fantáziámat és az érzelmeimet, hogy rá tud venni: Költsek el 26ezer Forintot egy fesztiváljegyre :)

  • Agnes
    2018-10-18 15:26

    http://lapozz.wordpress.com/2013/10/0...

  • EloiseBlack
    2018-10-25 23:26

    Kritika: Hétfő estétől (2013. 09. 23. 18:00) az alábbi linkenhttp://mysecretworldforyou.blogspot.c...

  • Sanja
    2018-10-22 22:28

    Ezen a könyvön szó szerint fetrengtem a röhögéstől (főleg a biztonsági őrös részeknél). :D

  • Fruzsi
    2018-10-28 16:45

    Talán a legpocsékabb Leiner-könyv ami valaha a kezembe került. A mélypont nekem az volt, amikor rájöttem hogy a könyv egész vicc fatora a Hipó-poénokon alapul majd.

  • Gabi Oroszlan
    2018-11-04 17:40

    nem tetszett. :( nem tom mi de nem klappolt. az szjg-t nem lehet kiutni se a kezembol. a babelt szivesen adom. sajnalom.

  • Betti
    2018-10-22 23:43

    I love it <3 This is one of my best books.

  • Zselyke
    2018-11-05 18:32

  • Dora Craiban
    2018-10-21 20:42

    Röviden, velősen: Köszönöm, Laura! Ezt is! :)

  • Anna Vigh
    2018-10-27 23:44

    Ott voltam életem első fesztiválján!!! :D